A Szövetségi Flotta vezérkara már rég óta vágyott egy olyan kisméretű, romboló-csapásmérő gépre amely nemcsak a vadászok, de az azoknál jóval nagyobb méretű és erősebb naszád/fregatt osztályú birodalmi hadihajók ellen is felvehetné a versenyt, ám azok előállítási költségének a töredékéből létre lehetne hozni. A tervek kidolgozásával a kiváló Mon Calamari stratégát Ackbar admirális bízták meg. Ackbar a hajóépítésükről híres verpine-ok segítségével egy merőben új, szokatlan harci gépet alkotott. A munkálatok a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett, teljes titokban a Roche, egy minden ismert területtől távoli rendszer aszteroida övének mélyén folytak. Ám a titkos SHANTIPOLE PROJECT egy beépült birodalmi ügynök nyomán napvilágra került. A birodalmi erők támadása azonban elkésett. A Szövetségnek még időben sikerült kimenekítenie a prototípusokat és megakadályozni, hogy azok a Birodalom kezébe jussanak.

3D image by Jon McGarry

Ackbar és a Verpine-ok jó munkát végeztek. Bár a BSZ (B-szárnyú) csak négy méterrel lett hosszabb, mint az X-szárnyú, tűzereje azonban annak sokszorosa. Az eredeti célt megvalósítva egy, olyan hatékony pajzsokkal rendelkező többfeladatú harci gép született, mely sok birodalmi járőrhajónál is nagyobb nyers tűzerővel rendelkezik. Az eredeti BSZ tulajdonképpen egy gigantikus, lapos szárny, aminek az egyik végére építették a pilótafülkét. E szárny közepén, annak síkjára merőlegesen egy változtatható állásszögű vezérsík pár került. A pilótafülkét egy un. gyro-szervó stabilizátor segítségével függetlenítették a törzs többi részétől. Ez egy új megoldás, amit eddig még egyetlen vadászgépnél sem alkalmaztak. Ezáltal a sárkányszerkezet, a manőverezés és célkövetés alatt elforoghat a stabil pozícióban rögzített fülke körül. A repülés és a szervó-rendszer működése során fellépő terhelés azonban nagyon megviseli a sárkányszerkezetet és emiatt a BSZ gyakori karbantartást igényel, jelentősen növelve az üzemeltetés költségeit.

A fejlesztés során az adott méretből kihozható lehető legnagyobb tűzerő kialakítására törekedtek. A harcászati és navigációs berendezéseket a megnövekedett igényekhez mérten, a kor követelményeinek megfelelően alakították ki. Az egyik legnagyobb újítás az u.n. MIND STORM rendszer, ami egyfajta közvetlen gondolatvezérlést tesz lehetővé, feleslegessé téve a bonyolult kapcsolórendszerek alkalmazását. A maximális tűzerő biztosítása érdekében az ion ágyúk és a proton torpedóvetők működését egy, a felderítő szenzorok által támogatott korszerű célkövető számítógép hangolja össze. A szoftver lehetővé teszi egyidejűleg akár tizenkét célpont követését is, amiből három ellen azonnali támadást is indíthat. A pilóta egy alacsony energiájú, célmegvilágító lézersugárral pontos távolság és irány vektorokhoz juthat, ám ez már távolról felfedheti jelenlétét. A korábbi típusokhoz képest nagy előrelépést jelent, hogy a BSZ-t egy korszerű navigációs számítógéppel szerelték, ami fölöslegessé teszi az elavult asztromechanikai droidok alkalmazását. A tolóerőt egy hatalmas, négy fúvókával szellőztetett Quadex Kyromaster hajtómű biztosítja, melynek IR sugárzását nagyméretű hűtőlemezekkel csökkentették minimálisra. A hajtómű energiaellátásáról négy S&K JZ-5g7 átalakítóval összekötött Vinop 02K jelű reaktor gondoskodik. Egy más konfigurációban az egyetlen nagyméretű motor helyett négy darab, kisebb S&K fúziós hajtóművet használnak, ám a Quadex motor jobb hatásfokkal működik. A B-szárnyúakat, a küldetésnek megfelelően több fajta fegyverzettel szerelik. Az egyik legáltalánosabb variáció, amikor a mozgatható szárnyak végeire függesztett gondolákba ion ágyúkat, a kabin orrában 2 db sugárvetőt és a vezérsík végére rögzített csepp alakú tokba egy ion, egy lézer ágyút valamint egy emissziós torpedó-vetőt szerelnek. Ezen felül még két darab hagyományos torpedó-vető képzi a fedélzeti fegyverzet részét. Ám a szárnyvégi pilonokra rögzített gondolákba számtalan más fegyver is építhető. Egy másik gyakran alkalmazott konfigurációban, a szárnyak törővégeire GR-9X lézer ágyúkat, a vezérsík végére 2 db Krupx torpedó-vetőt és egy ion ágyút szerelnek. Ebben az esetben a kabin orrában még további két darab ion ágyú kerül elhelyezésre. A gép és pilótájának védelmét egy S&K pajzsgenerátor valamint a teljes egészében katapultálható vezetőfülke biztosítja.

Túlesve a tűzkeresztségen, ma már jól látszik, hogy a B-szárnyúban valóra vált mindaz, amit a Flotta annak idején megálmodott. A Szövetség végre egy valóban ütőképes, kisméretű, viszonylag nagy nyers tűzerővel bíró, romboló-csapásmérő géphez jutott. Azonban vannak más hangok is. Többen rámutatnak a BSZ nyilvánvaló hiányosságaira. A típus létjogosultságát elismerő többség szerint azonban, a gyro stabilizáló rendszer indukálta magas üzemeltetési költségek, a Flotta más típusaihoz mérten gyengébb manőverezhetőség és a jóval alacsonyabb fény alatti és feletti maximális sebesség okozta hátrány, elhalványul a lebénító tűzerő biztosította fölénnyel szemben.